Önvédelem
A Kempo egyik fontos része az életszerű, gyakorlati önvédelem tanítása. A gyakorlatok célja, hogy a tanult mozgások és reakciók valós helyzetekben is érthető és alkalmazható rendszert alkossanak.
Ismerd meg a Zen Bu Kan Kempo világát: a harcművészet alapjait, a küzdelmi rendszert, az önvédelmet és azt az utat, amelyen a technikai tudás mellett a fegyelem és a jellem is fejlődik.
A Zen Bu Kan Kempo egy kevert harcművészet, mely hatékonyan ötvözi a tradicionális és modern harcművészeti ágak technikáit, és egyesíti azokat egységes stílussá.
Központi rendezőelve a hatékonyság. Technikai repertoárjában megtalálhatóak a pusztakezes és a fegyveres alaptechnikák, miközben a stílus nagy hangsúlyt fektet az életszerű, gyakorlati önvédelemre.
Az edzéseken a fizikai állapot és az erőnlét fejlesztése mellett fontos szerepet kap a mentális képzés és a jellemformálás.
Nem csak technika.
A fejlődéshez a technikai tudás mellett a figyelem, a fegyelem és a gondolkodás is hozzátartozik.
A Kempo ereje többek között a nyitottságában van, amely lehetővé teszi a folyamatos fejlődést.
A cél nem az egyes elemek önálló gyakorlása, hanem azok alkalmazása és összekapcsolása. A Kempo különböző területei egymást erősítve adnak használható, sokoldalú harcművészeti tudást.
A Kempo egyik fontos része az életszerű, gyakorlati önvédelem tanítása. A gyakorlatok célja, hogy a tanult mozgások és reakciók valós helyzetekben is érthető és alkalmazható rendszert alkossanak.
Állóharc, dobásküzdelem és földharc egy egységes küzdelmi rendszerben. A gyakorlás során a technika mellett a távolságérzék, az időzítés, a kontroll és a küzdelmi tapasztalat is fejlődik.
A Kempo harcművészet, amelynek része a harcművész elveinek gyakorlása, a fegyveres alaptechnikák, a formagyakorlatok és a dojo etikett. A technikai fejlődés mellett a tudatosság és a jellem formálása is része az útnak.
Napjaink kedvelt küzdősportja az MMA, mely ötvözi az állóharcot a dobásküzdelemmel és a földharccal.
A Zen Bu Kan Kempo rendszerében az állóharc, a dobások és a földharc egymással összekapcsolva jelennek meg a küzdelmi képzésben.
Dr. Harnos Imre a Zen Bu Kan Kempo stílus alapítója, akinek munkássága meghatározó része a magyar Kempo történetének.
Megedzzük testünket és lelkünket egy szilárd, megrendíthetetlen jellemért.
– Dr. Harnos Imre / Bushido KempoMindegy, hogy hol vagy, ha egy kempo-s van a közeledben, nem vagy egyedül!
– Dr. Harnos Imre, „A kezdetek”Engedj, hogy győzhess!
– Dr. Harnos ImreA fejlődés nem áll meg az edzésen. Övvizsgák, szemináriumok, táborok és klubvezetői képzések is hozzátartoznak a Kempo útjához.
ZBK KEMPO – HIVATALOS OLDAL →
Gyere el, próbáld ki, és találd meg a saját utadat a Bushido Kempo közösségében.
EDZÉSREND ÉS DÍJAK MEGNÉZÉSE →A Zen Bu Kan Kempo kevert harcművészet, amely tradicionális és modern harcművészeti ágak technikáit kapcsolja egységes rendszerbe. Központi rendezőelve a hatékonyság. A repertoárban a pusztakezes technikák – köztük az ütés, rúgás, dobás és földharc –, valamint fegyveres alaptechnikák is megjelennek.
A stílus az életszerű önvédelemre, az erőnlétre, a mentális képzésre és a jellemformálásra is hangsúlyt helyez.
Dr. Harnos Imre visszaemlékezése szerint az első Kempo-edzések egy poros, sötét pincében indultak. A tanulók nem pusztán ütni és rúgni akartak megtanulni: a gyakorlati tudás mellett annak lelki és mentális hátterét is keresték.
Az 1966-os időszakban Harnos Imre Magyarországon is folytatta a tanítást. A kezdetben küzdeni vágyó fiatalok idővel egyre inkább a tudás, az önuralom és a helyzetek másfajta kezelésének fontosságát ismerték fel.
1976-ban már egy szervezett csoport várta Harnos Imrét egy iskola tornatermében. Ekkor történt meg az első hivatalos tornatermi edzés, amelyet nagy érdeklődés kísért.
1981-ben Szegedi János Tamás is bekapcsolódott a munkába, majd Harnos Imre távollétében is tovább folyt a tanítás. 1984-ben úgy tűnt, hogy a Kempo Magyarországon megszűnt, később azonban a közösség jelezte, hogy a Kempo tovább él. Ezt követően újraindultak az edzések és a vizsgák.
A Kempo fejlődésével a versenyek, vizsgák, táborok és nemzetközi kapcsolatok is egyre fontosabbá váltak. A tanítványok feladata nem pusztán a technikai tudás megszerzése, hanem annak felelősségteljes használata is.
A teljes történet a Bushido Kempo „Kempóról” szóló oldalán olvasható.